1. Salamon bölcs mondásai.
A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
2. Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
3. Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
4. Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
5. Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
6. Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
7. Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
8. A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
9. A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.
10. A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
11. Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
12. A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
13. Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.
14. A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
15. A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.
16. Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
17. A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
18. A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
19. A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
20. Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
21. Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
22. Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
23. Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
24. A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
25. A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
26. Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
27. Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
28. Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
29. Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.
30. Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
31. Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
32. Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.