1. Az én ágyasházamban éjjeleken keresém azt, a kit szeret az én lelkem,
keresém őt, és meg nem találtam.
2. Immár felkelek és eljárom a várost,
a tereket és az utczákat,
keresem azt, a kit szeret az én lelkem;
keresém őt, és nem találám.
3. Megtalálának engem az őrizők, a kik a várost kerülik. Mondék nékik:
Láttátok-é azt, a kit az én lelkem szeret?
4. Alig mentem vala el azoktól,
mikor megtaláltam azt, a kit az én lelkem szeret.
Megragadám őt, el sem bocsátám,
mígnem bevivém őt anyám házába,
és az én szülőmnek ágyasházába.
5. Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai,
a vadkecskékre, és a mezőnek szarvasira,
fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet,
valamíg ő akarja.
6. Kicsoda az, a ki feljő a pusztából,
mint a füstnek oszlopa?
mirhától és tömjéntől illatos,
a patikáriusnak minden jó illatú porától.
7. Ímé, ez a Salamon gyaloghintaja,
hatvan erős férfi van körülötte,
Izráelnek erősei közül!
8. Mindnyájan fegyverfogók, hadakozásban bölcsek,
kinek-kinek oldalán fegyvere,
az éjszakának félelme ellen.
9. Hálóágyat csinált magának Salamon király
a Libánus fáiból.
10. Oszlopait ezüstből csinálta,
oldalát aranyból, ágyát biborból,
belső része ki van rakva szeretettel,
a Jeruzsálemnek leányi által.
11. Jőjjetek ki, és nézzétek, Sionnak leányai,
Salamon királyt a koronában,
melylyel megkoronázta őt az anyja,
az ő eljegyzésének napjára, és az ő szíve vígasságának napjára!