Albrecht Dürer: Nikodémus, részlet a 48. képből
(Eseményrend: 31., II. térkép/6.)
 
   Nikodémus Jézust szolgálatának kezdetén egy éjjel kereste fel. Tekintélyes farizeus, írástudó és a Magas tanács tagja volt. Óvakodott attól, hogy nyilvánosan menjen Jézushoz. Kérdezte kilétéről, tanításának lényegéről. Párbeszédük a Biblia egyik legközpontibb témáját öleli fel: az ember "újjászületését" (Jn. 3:1-21).
   Jézus határozott állítása: "Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja meg Isten országát". Az "újjászületés" kifejezés az emberi személyiség teljes átalakulására, belső megváltozására utal. Jézus világossá tette, hogy nem testi, hanem lelki újjászületésről van szó. A Szentlélektől született ember a szeretet törvénye szerint gondolkozik, érez és akar cselekedni (Jn. 4:12-13). Nikodémus megkérdezte, hogy
   - "Mi módon születhetik újjá az ember, ha vén?"
   Jézus ezt felelte:
   - "Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be Isten országába. Ami testtől született, test az (a test szót gyakran használja a Biblia a bűn által megrontott emberi természetre); és ami Lélektől született, lélek az." Beszélt továbbá arról is, hogy amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az ember Fiának is felemeltetnie (Jn. 3:4-6, 14). A kígyó felemelése a pusztában, hivatkozás egy ószövetségi történetre (Lásd: IV. Móz. 21:4-9). Izrael népe a pusztában vándorolt, amikor zúgolódásuk miatt mérges kígyók sebezték meg őket. Egyetlen módon menekülhettek csak meg a haláltól. Mózessel az Úr rézkígyót öntetett, és akik feltekintettek erre a póznára tűzött jelre, hit által meggyógyultak.
   Jézusnak is "fel kell emeltetnie" a keresztre, hogy átvegye, elszenvedje az ember bűneinek a büntetését. Az ember csak úgy menekülhet meg, születhet újjá korábbi életéből, ha ezt megértve változtat életén. Isten a szeretetét mutatta meg ezzel az emberiségnek:
   
   "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta érte, hogy ha valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."
   (Jn. 3:16)
   
   - A menny kapuja tárul,
   de oda nem mehetnek,
   csak azok, Nikodémus,
   kik újonnan születnek! ...
   
   Vajúdó, kincses éjben
   a szél zúg - Lélek árad -
   egy távoli keresztfa
   vet rájuk roppant árnyat...
   
   - Vénember, halld meg titkát
   az újjászületésnek:
   Kereszt tövéről sarjad
   új szív és örökélet."
   
   (Siklós József: Nikodémus, részletek)
   
   
   Egy későbbi képből (48. kép) kinagyítva szemlélhetjük most Nikodémust, már megtérve, újjászületett emberként. A kereszt tövében emlékezett Jézus szavaira, és kristálytisztán megvilágosodott előtte Isten megmentő szeretete. Itt már határozott, megfontolt döntésével elfogadja Jézust megváltójának. A Főtanács tisztelt tagja, de fontosabb volt számára az igazság követése, mint magas állásának és tekintélyének megőrzése. Mint Nikodémust, úgy másokat is csak Krisztus áldozatának megértése képes kimozdítani a helytelen gondolkodásból és életvitelből.
   
   
   KÉRDÉSEK:
   
   1. Mikor láthatja meg valaki "Isten országát"?
   2. Mi módon születhet újjá az ember?
   3. Ezt mivel kell megpecsételnie?
   4. Mire utal Jézus válaszában a rézkígyó?
   5. Honnan tudjuk, hogy Nikodémus bölcs, megfontolt és az Írást tiszteletben tartó ember volt? (Lásd: Jn. 7:50-53)