Péter és társai miután egész éjszaka eredménytelenül halásztak, csüggedten mosták hálóikat reggel a Genezáreti-tónál. Jézus arra kérte Pétert, hogy hajójából taníthassa az összegyűlt tömeget. Mikor ez megtörtént, így szólt Péterhez:
- "Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálóitokat fogásra!
Simon (Péter) ezt felelte:
- Mester, bár egész éjszaka fáradtunk, mégsem fogtunk semmit, de a te szavadra bevetem a hálót. Mikor így cselekedtek, a halak olyan sokaságát kerítették be, hogy szakadozott a hálójuk. Intettek társaiknak is, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek. Azok eljöttek, és megtöltötték mind a két hajót annyira, hogy majdnem elsüllyedtek. Látva ezt Simon Péter, Jézus lábaihoz borult, és így szólt:
Eredj el tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!...
Mondta Jézus:
- Ne félj, mostantól fogva embereket halászol.
És a hajókat szárazra vonták, majd elhagyva mindenüket, követték őt" (Lk. 5:4-11).
Jézus ezeket az egyszerű embereket választotta tanítványainak, akik alázatosak, tanulékonyak voltak. Őket Krisztus fel tudta használni műve számára. Csak egy értő kéz érintésére vártak, hogy szunnyadó képességeik a felszínre kerüljenek. Korának bölcseire nem építhetett. Azok sokkal elbizakodottabbak és önelégültebbek voltak, semhogy irgalommal viseltettek volna a szenvedők iránt. Nem válhattak Krisztus munkatársaivá.
Mielőtt a tanítványok elhagyták volna hajójukat, tapasztalták, hogy Mesterük gondoskodik szükségleteikről. Jézus követéséhez azonban meg kellett látniuk méltatlanságukat. Aki önmagát megalázza, és Krisztushoz hűséges társul szegődik, csak az alkalmas az igazság szolgálatába állni. Ez nem szolgaság, hanem a legteljesebb szabadság, mert "ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság" (II. Kor. 3:17).
"Ó, halandók, értsük meg, hogy csak egy, egyetlenegy lény van felettünk, a mi teremtő Urunk és majdan bíránk: egyedül neki van hatalma nekünk parancsolni, de nem úgy parancsol, mint rabszolgáknak, hanem gyermekeiként szólít engedelmességre, azt akarván, hogy engedelmeskedve is szabadok és kötetlenek legyünk. Bizonyos, hogy Krisztust szolgálni annyi, mint uralkodni. Mert nagyobb dicsőség Isten jobbágyának lenni, mint az egész világ egyeduralkodójának. Hát még milyen dicsőség lesz Isten barátjának és gyermekének lenni!"
(Johannes Amos Comenius: A világ útvesztője és a szív paradicsoma. Bp., 1991., 186. o.)
Duccio képén azt láthatjuk, amikor Jézus hívja Pétert és Andrást:
- "Kövessetek engem, és én azt cselekszem, hogy embereket halásszatok" (Mt. 4:19). Az "emberhalászásról" lásd az
57. kép leírását!
KÉRDÉSEK:
1. Mely tettével mutatta meg Jézus, hogy gondoskodik követőinek a szükségleteiről?
2. Kik alkalmasak Jézus követésére?